MNB-ügy: európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Matolcsy Ádám és Stofa György ellen
A Budai Központi Kerületi Bíróság európai és nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki Matolcsy Ádám György és Stofa György ellen az MNB-alapítványok vagyonkezeléséhez kapcsolódó büntetőeljárásban. A Fővárosi Törvényszék 2026. október 27-i tájékoztatása szerint a két érintett tartózkodási helyét nem sikerült megállapítani, és felmerült, hogy Európán kívül tartózkodhatnak. Az INTERPOL nyilvános körözési listáján való megjelenésüket külön nem sikerült megerősíteni.
Bírósági döntés született a két érintett nemzetközi körözéséről
Újabb jelentős büntetőeljárási fejlemény történt a Magyar Nemzeti Bank alapítványi vagyonkezelésével kapcsolatos ügyben.
A Budai Központi Kerületi Bíróság 2026. október 27-én európai és nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki Matolcsy Ádám György és Stofa György ellen.
A döntésről a Fővárosi Törvényszék adott hivatalos tájékoztatást, amelyet a Nemzeti Hírügynökség 2026. október 27-én 12 óra 41 perckor tett közzé.
Az elfogatóparancsok célja a két érintett felkutatása és a magyar büntetőeljárás lefolytatásához szükséges átadásuk vagy kiadatásuk biztosítása.
Nem sikerült megállapítani a tartózkodási helyüket
A Fővárosi Törvényszék közleménye szerint a nyomozás során szükségessé vált Matolcsy Ádám György és Stofa György gyanúsítottként történő kihallgatása.
A hatóságok azonban nem tudták megállapítani tényleges tartózkodási helyüket, ezért a kihallgatásukra sem kerülhetett sor.
A két érintett egyike sem tartózkodott bejelentett magyarországi lakóhelyén, és a felkutatásukra tett korábbi intézkedések nem vezettek eredményre.
A bíróság tájékoztatása szerint olyan adat is felmerült, amely alapján feltételezhető, hogy külföldre távoztak, és jelenleg akár Európán kívül tartózkodhatnak.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hatóságok bizonyítottan ismernék a pontos tartózkodási helyüket.
Miért adtak ki európai és nemzetközi elfogatóparancsot is?
A bíróság indokoltnak találta, hogy a két személy felkutatása ne kizárólag Magyarországon, hanem az Európai Unió területén és azon kívül is lehetővé váljon.
Az európai elfogatóparancs az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködés egyik eszköze.
A nemzetközi elfogatóparancs pedig lehetővé teszi, hogy a magyar hatóságok a megfelelő nemzetközi együttműködési csatornákon keresztül kezdeményezzék a keresett személyek felkutatását és az alkalmazandó jogszabályok szerinti intézkedéseket.
A külföldi elfogás nem jelenti automatikusan az érintett személy Magyarországnak történő átadását vagy kiadatását. Az erre vonatkozó eljárás a megkeresett állam jogszabályai és az alkalmazandó nemzetközi egyezmények alapján történik.
Milyen bűncselekmények gyanúja merült fel?
A Fővárosi Törvényszék tájékoztatása szerint az eljárás különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyik.
A bíróság közlése alapján Matolcsy Ádám György esetében a rendelkezésre álló bizonyítékok, azok későbbi bizonyítottsága esetén, felbujtóként elkövetett gazdasági csalás és hamis magánokirat felhasználásának megállapítását vethetik fel.
Stofa György esetében a gazdasági csalás társtettesként, a hamis magánokirat felhasználása pedig tettesként történő elkövetésének lehetőségét vizsgálják.
Ezek az eljárás jelenlegi szakaszában vizsgált feltételezések, nem jogerős bírósági megállapítások.
A bíróság az arányosságot is vizsgálta
A nyomozási bíró a két elfogatóparancs kibocsátása előtt megvizsgálta az intézkedések arányosságát.
A bíróság a vizsgált bűncselekmények jellegére és a törvény szerint kiszabható büntetések mértékére tekintettel az elfogatóparancsok kibocsátását nem találta aránytalannak.
A magyar igazságügyi hatóságok a két érintett átadását vagy kiadatását a büntetőeljárás lefolytatása érdekében kérik.
Mi a helyzet az INTERPOL körözési rendszerével?
A nemzetközi elfogatóparancsokkal kapcsolatban különbséget kell tenni a magyar bíróság által kibocsátott elfogatóparancs és az INTERPOL által működtetett nemzetközi körözési értesítési rendszer között.
Az INTERPOL Red Notice olyan nemzetközi rendőrségi értesítés, amely egy személy felkutatását és ideiglenes elfogását segítheti elő, például kiadatási eljárás céljából.
Az INTERPOL saját tájékoztatása szerint a Red Notice nem önálló nemzetközi elfogatóparancs, és az érintett államok a saját jogszabályaik szerint döntenek az alkalmazható intézkedésekről.
Az INTERPOL körözési értesítéseinek jelentős része nem nyilvános, kizárólag a hatóságok számára hozzáférhető.
A Fővárosi Törvényszék október 27-i közleménye szerint az elfogatóparancsok adatai az adminisztrációt követően válnak elérhetővé a megfelelő nyilvántartási rendszerekben.
A jelen cikk készítésekor nem állt rendelkezésre külön ellenőrizhető, nyilvános INTERPOL-adatlap, amely igazolta volna Matolcsy Ádám György vagy Stofa György szereplését a nyilvános Red Notice listán.
Ez nem cáfolja a nemzetközi elfogatóparancsok kibocsátását, amelyet a bírósági közlemény egyértelműen megerősít.
Mi történt korábban az MNB-ügyben?
Az ügyben 2026. október 21-én a Központi Nyomozó Főügyészség összehangolt nyomozati akciót hajtott végre.
A nyomozás során Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökét és két további személyt őrizetbe vették.
A büntetőeljárás az MNB-alapítványok vagyonkezeléséhez kapcsolódó gazdasági ügyleteket és azok esetleges büntetőjogi következményeit érinti.
Október 21-én Matolcsy Ádám György és Stofa György neve már megjelent a magyar rendőrség körözési nyilvántartásában.
Az október 27-i bírósági döntés ehhez képest új fejlemény, mivel a két személy európai és nemzetközi elfogatóparancsának bírósági kibocsátását erősíti meg.
Miért jelentős a nemzetközi körözés?
Az elfogatóparancsok kibocsátása azt mutatja, hogy a nyomozó hatóságok a két érintett személy kihallgatását szükségesnek tartják a büntetőeljárás folytatásához.
A nemzetközi együttműködés különösen fontos olyan ügyekben, amelyekben a keresett személyek feltételezhetően elhagyták Magyarországot.
Az elfogatóparancsok alapján a megfelelő hatósági rendszerekben elérhetővé váló információk elősegíthetik a keresett személyek azonosítását és a szükséges intézkedések kezdeményezését.
Az esetleges elfogás, átadás vagy kiadatás további hivatalos eljárási lépéseket igényelhet.
Az NVVH részvétele továbbra sem igazolt
A Magyar Nemzeti Bank alapítványi vagyonkezelésével kapcsolatos büntetőeljárás közvagyonvédelmi szempontból jelentős közérdeklődésre tart számot.
A Fővárosi Törvényszék mostani közleménye azonban nem nevezi meg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt az ügyben eljáró hatóságként.
Ezért az NVVH közvetlen részvétele továbbra sem tekinthető hivatalosan megerősített ténynek.
Az ártatlanság vélelme minden érintettet megillet
A nemzetközi és európai elfogatóparancs kibocsátása nem jelenti a büntetőjogi felelősség megállapítását.
Matolcsy Ádám Györgyöt, Stofa Györgyöt és a büntetőeljárás valamennyi további érintettjét megilleti az ártatlanság vélelme.
A bűnösség kérdésében kizárólag a törvényes eljárásban meghozott jogerős bírósági döntés tekinthető irányadónak.
Összegzés
A Budai Központi Kerületi Bíróság 2026. október 27-én európai és nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki Matolcsy Ádám György és Stofa György ellen.
A hatóságok korábbi felkutatási intézkedései nem vezettek eredményre, és felmerült, hogy a két érintett Európán kívül tartózkodhat.
A bíróság az elfogatóparancsokat arányosnak találta, a magyar igazságügyi hatóságok pedig a büntetőeljárás lefolytatása érdekében kérik az érintettek átadását vagy kiadatását.
A nemzetközi elfogatóparancsok kibocsátása hivatalosan megerősített tény, az INTERPOL nyilvános Red Notice adatbázisában való szereplés azonban külön nem volt igazolható.
Hivatalos források
- Fővárosi Törvényszék tájékoztatása az MTI-n keresztül – 2026. október 27., 12:41
- Magyar Rendőrség – Matolcsy Ádám György körözési adatlapja
- INTERPOL – A Red Notice értesítések hivatalos ismertetése
- INTERPOL – Nyilvános Red Notice kereső
Szerkesztői lezárás: 2026. október 29. Az MNVVH.hu független hírportál, nem az NVVH hivatalos weboldala.