20 GB-os E-mail tárhely minden regisztrált felhasználó számára. Regisztráció Levelezzunk.Hu
2026.10.22. 10:18

MNB-ügy: Matolcsy Ádám és Stofa György ellen is elfogatóparancsot adtak ki

Újabb jelentős fejlemény történt a Magyar Nemzeti Bank alapítványi vagyonkezelésével kapcsolatos büntetőeljárásban. A rendőrség hivatalos körözési nyilvántartásában 2026. október 21-én megjelent Matolcsy Ádám György és Stofa György neve. Mindkét személyt gazdasági csalás miatt keresik. A Központi Nyomozó Főügyészség aznap három személyt vett őrizetbe, köztük Matolcsy György volt jegybankelnököt.

Cikk megosztása

Két újabb név került nyilvánosságra az MNB-ügyben

Újabb jelentős fordulat történt a Magyar Nemzeti Bank korábbi alapítványi vagyonkezelésével kapcsolatos büntetőeljárásban. 2026. október 21-én a rendőrség hivatalos körözési nyilvántartásában megjelent Matolcsy Ádám György és Stofa György neve.

A két személy ellen a Központi Nyomozó Főügyészség adott ki elfogatóparancsot. A rendőrségi nyilvántartás szerint mindkettőjüket gazdasági csalás miatt keresik.

A fejlemény azért különösen jelentős, mert az ügyészség korábbi közleménye még nem nevezte meg azt a két személyt, akik ellen nemzetközi elfogatóparancs kiadását kezdeményezte.

A körözési nyilvántartás alapján azonban már az érintettek személyazonossága is nyilvánossá vált.

Matolcsy Ádám György ellen gazdasági csalás miatt adtak ki elfogatóparancsot

A rendőrség körözési nyilvántartásában Matolcsy Ádám György, Matolcsy György korábbi jegybankelnök fia gazdasági csalás miatt szerepel.

A körözés elrendelésének dátuma 2026. október 21.

Az elfogatóparancsot a Központi Nyomozó Főügyészség rendelte el. Az eljáráshoz kapcsolódó, a nyilvántartásban feltüntetett ügyiratszám: 1. NYOM. 801/2026/210.

A körözési eljárás lefolytatásában a Budapesti XII. Kerületi Rendőrkapitányság jár el.

Matolcsy Ádám neve korábban is felmerült a jegybanki alapítványok vagyonkezelésével kapcsolatos ügyekben. A mostani elfogatóparancs azonban már konkrét büntetőeljárási intézkedést jelent.

Az elfogatóparancs nem jelenti a bűnösség megállapítását, és önmagában nem bizonyítja a terhére rótt bűncselekmény elkövetését.

Stofa György ellen is elfogatóparancsot adtak ki

A rendőrségi körözési nyilvántartásban Stofa György neve is szerepel, ugyancsak gazdasági csalás miatt.

A körözés elrendelésének dátuma ebben az esetben is 2026. október 21.

Az elfogatóparancsot szintén a Központi Nyomozó Főügyészség rendelte el. Az ügyiratszám: 1. NYOM. 801/2026/211.

A körözési eljárást a Budapesti XII. Kerületi Rendőrkapitányság folytatja le.

Stofa György korábban az MNB-alapítványok vagyonkezeléséhez kapcsolódó Optima Befektetési Zrt. vezetője volt. A társaság fontos szerepet töltött be a jegybank által létrehozott alapítványok vagyonának kezelésében.

A körözés elrendelése azt jelzi, hogy a nyomozó hatóság a büntetőeljárásban a személy jelenlétét kívánja biztosítani.

Az ügyészség három személyt vett őrizetbe

A Központi Nyomozó Főügyészség 2026. október 21-én 16 óra 19 perckor közzétett hivatalos közleménye szerint a nyomozó ügyészek aznap három személyt fogtak el és vettek őrizetbe.

Az őrizetbe vett személyek között van Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke.

Rajta kívül őrizetbe vették a Közép-Európai III. Magántőkealapnak az egyik vizsgált szerződés megkötése során eljáró képviselőjét, valamint az értékpapírügyletben közreműködő ügyvédet.

Az ügyészség közleménye szerint a kihallgatott gyanúsítottak, köztük Matolcsy György, megtagadták a vallomástételt.

A vallomástétel megtagadása a gyanúsítottat megillető eljárási jog gyakorlása, amelyből önmagában nem lehet a bűnösségére következtetni.

Mi áll az MNB-ügyben zajló nyomozás hátterében?

A Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatása szerint a vizsgált ügy egyik fontos előzménye a Magyar Nemzeti Bank által 2014-ben létrehozott Pallas Athéné Alapítványok működése.

A jegybank az alapítványok részére az árfolyamnyereségéből származó, több mint 266 milliárd forintnyi közpénzt juttatott.

A vagyon kezelésében az Optima Befektetési Zrt. kapott meghatározó szerepet.

A Pallas Athéné Alapítványok 2019-es összeolvadásával létrejött a PADME Alapítvány.

Az ügyészség jelenlegi nyomozása az alapítványi vagyon feletti rendelkezési jog és a vagyonkezelő társaságok tulajdonosi ellenőrzésének kérdését is érinti.

Egy 2025. februári értékpapírügylet áll a vizsgálat középpontjában

A főügyészség közleménye szerint 2025. február 28-án az Optima Befektetési Zrt. és a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. által képviselt Közép-Európai III. Magántőkealap értékpapír-kölcsönszerződést kötött.

Az ügyészség álláspontja szerint a szerződés színlelt volt.

A nyomozó hatóság azt feltételezi, hogy az ügylet tényleges célja a PADME Alapítvány vagyonával kapcsolatos rendelkezési jog átadása volt egy olyan személyi körnek, amelyre Matolcsy György a jegybankelnöki megbízatásának lejárta után is befolyással rendelkezhetett.

Az ügyészségi közlemény szerint a feltételezett konstrukció célja az lehetett, hogy Matolcsy György és fia a vagyont saját céljaiknak megfelelő befektetésekre használhassák fel.

Ezek a nyomozó hatóság által megfogalmazott gyanúsítások, nem pedig jogerős bírósági ténymegállapítások.

Közel 200 milliárd forint értékű vagyon kezeléséről van szó

Az ügyészség szerint a vizsgált értékpapírügylet következtében egy közel 200 milliárd forint piaci értékű vagyont kezelő befektetési alapkezelő tulajdonosi ellenőrzése került át más személyi körhöz.

A nyomozó hatóság álláspontja szerint az ügylet vagyoni hátrányt okozott.

Ennek pontos összegét a közlemény kiadásakor még nem határozták meg, ugyanakkor az ügyészség szerint jelentősen meghaladja az 500 millió forintot.

Fontos különbség, hogy a közel 200 milliárd forint a befektetési alapkezelő által kezelt vagyon piaci értékére vonatkozó adat. Ez nem azonos az ügyben feltételezett vagyoni hátrány összegével.

A tényleges vagyoni hátrány meghatározása további bizonyítási és szakértői vizsgálatokat igényelhet.

Miért jelentős az elfogatóparancsok kiadása?

Az elfogatóparancs büntetőeljárási intézkedés, amelynek célja az érintett személy felkutatása és elfogása.

A körözési nyilvántartásban történő megjelenés azt jelenti, hogy az elfogatóparancs alapján a hatóságok intézkedhetnek az érintett személy felkutatására.

A nemzetközi elfogatóparancs lehetővé teszi a hatóságok közötti nemzetközi együttműködést is az alkalmazandó jogszabályi keretek között.

Az elfogatóparancs azonban nem azonos a bíróság által elrendelt letartóztatással.

A büntetőeljárásban alkalmazott kényszerintézkedések célja az eljárás lefolytatásának biztosítása, nem pedig a büntetőjogi felelősség előzetes megállapítása.

Az NVVH érintettsége egyelőre nem igazolt

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal feladatköre miatt az MNB-alapítványok vagyonkezelésével kapcsolatos ügy a közvagyon védelme szempontjából kiemelt érdeklődésre tart számot.

A Központi Nyomozó Főügyészség október 21-i közleménye ugyanakkor az NVVH-t nem nevezte meg az akcióban részt vevő szervezetek között.

Az ügyészség tájékoztatása szerint a nyomozati cselekményekben a Nemzeti Nyomozó Iroda, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a Készenléti Rendőrség működött közre.

Jelenleg ezért nem állítható, hogy az NVVH közvetlenül részt vesz a Matolcsy Györgyöt, Matolcsy Ádámot és Stofa Györgyöt érintő büntetőeljárásban.

További bírósági és ügyészségi döntések várhatók

Az elfogatóparancsok elrendelése és a három személy őrizetbe vétele újabb fontos szakaszt jelent az MNB-ügyben.

A továbbiakban a nyomozó hatóságoknak és az illetékes bíróságnak a törvényben meghatározott eljárási keretek között kell dönteniük az esetleges további kényszerintézkedésekről.

A két körözött személy felkutatásának eredményéről, az esetleges elfogásukról és a későbbi bírósági döntésekről külön hivatalos tájékoztatás adhat megerősített információt.

Az MNVVH.hu az ügy további fejleményeiről a hivatalos ügyészségi, rendőrségi és bírósági források alapján számol be.

Az ártatlanság vélelme minden érintettet megillet

Matolcsy Ádám György, Stofa György, Matolcsy György és az eljárás valamennyi érintettje ártatlannak tekintendő mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségüket jogerős bírósági határozat meg nem állapítja.

A gyanúsítás, az elfogatóparancs és az őrizetbe vétel önmagában nem jelent bűnösséget.

Hivatalos források

Hasznos volt? Oszd meg másokkal is!